A névnapok hagyománya az ókorra nyúlik vissza, amikor a rómaiak és az ógörögök is ünnepelték a szentek és istenek neveit. Azonban az igazi névnap hagyomány a kereszténység elterjedésével kezdődött. Az első keresztények egyedi ünnepeket tartottak azokon a napokon, amelyek szentek születésnapjaira esettek. Az első írásos emlékek a 4. századból származnak, amikor is a szentek napjainak ünneplése elterjedt az egész keresztény világban.
A mai névnapok szokása a középkorban vált általánossá
amikor az emberek kezdték használni a szentek neveit keresztnévként is. A névnapok ünneplése a katolikus és a keleti ortodox egyházban terjedt el, majd a protestáns és a református felekezetek is átvették ezt a hagyományt. A névnapok eredetileg az egyházi ünnepekkel voltak összefüggésben, de az idők során széles körben elterjedtek és világi jelentőséggel is bírtak.
Mai névnap – Milyen névnap van ma?
A névnapok ünneplése ma is fontos szokás a keresztény országokban, különösen Európában és Latin-Amerikában. Azonban a névnapok jelentősége eltérő lehet az egyes országokban és kultúrákban. Például a magyarok, a csehek, lengyelek, románok, szlovákok és a skandináv és a balti országok lakói a mai napig ünneplik a névnapokat, míg az angolszász országokban, Hollandiában és Franciaországban már nem számít annyira fontosnak.
A névnapok ünneplése és köszöntése általában az adott személy családtagjai, barátai és ismerősei között történik. A köszöntés módja és a meglepetés ajándék gyakorisága azonban eltérő lehet a különböző országokban és kultúrákban. Általában apróbb ajándékokkal, virágokkal vagy ajándékkártyákkal köszöntik az ünnepelteket.
A mai névnapok a szentek ünnepnapjaira vagy születésnapjaira is utalhatnak, de az egyes országokban és kultúrákban eltérő lehet, hogy melyik névnap melyik szenthez kapcsolódik. Magyarországon a névnapok
Vélemény, hozzászólás?